Translate

Tűnődő pillanat

Fotó: Pexels CC0

Időbe fagyott a tűnődő pillanat,
Sóvárog a múlt, nincs többé jelen,
Opálos az est; - szánakozó, s hallgatag
Évszázadok pora lepi már agg szívem.

Jöjj értem végzet dühöngő tengere,
Elhaló hangomon, ím téged szólítlak,
Oly régen várok rád - édeni életre,
Elveszett kapuim lelje meg a holnap.

Megtisztult lélekkel emelj fel a fénybe,
Lázadó létemtől immár búcsút vennék,
Meztelen önvalóm fáradt rejtekében
Teret nyit a nyugalmat áhító feledés.

S az így meglelt végtelen fényévekben,
Viola brokát remegi hamvas csendem.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csillámló neszek

Kép
Fotó: Unsplash CC0 Ősz-ezüst merengésben úszkál a nyugalmat érlelő alkony, lebegő pilléreken parázslik a volt udvara, mi álom-hordalékot hord a búcsúzás partjaira. Éj-morzsák vajúdásán, csillámló tűzszekerek hada világló ébredést bont. Csillagok óarannyal futtatott nászával égi ceremónia születik, sejtjeimbe éled varázsa, vállaimra a holdfény csókot terít. Remegésbe burkolt tónusaik a várakozás mámorító balzsamát masszírozzák lelkembe.
További információk

Afrodité

Kép
Festmény: Herbert James Draper - The pearls of Aphrodite Csillámfényű habok ódon szenvedélye új életet suttog gyöngy-házad kelyhébe, csodálattal ringó antik tengeren születésed néma tanúja a végtelen. Tükrödből sugárzik bujaságod arca, lépteid nyomában igaz szépség sarjad, mirtusz-bájjal hintett arany vánkosodra a természet komponál tiszta akkordokat. Hajdan volt szerelmek ködbe veszett korát nesztelen őrzik a hellászi amfórák, s veled tündököl az Olümposz hegyén felhőkbe tekintő, isten-lényű fenség.
További információk